Hogyan működnek a csávázószerek?

KézA gyermekeinket többféle betegség ellen is védőoltással óvjuk. Ehhez hasonlóan védhetjük a vetőmagot és a fiatal növényeinket is a gombák, baktériumok és a rovarkártevők ellen. Amint növekedni kezd, szinte minden termesztett növényünk sokféle kártevő és kórokozó támadásának van kitéve. Emellett bizonyos kórokozók ellen a csávázás az egyetlen hatékony védekezési mód: vannak olyan gombabetegségek (pl. üszög félék), amelyek ellen a már a kikelt növények permetezésével nem védekezhetünk.

Védelem az első naptól

VédelemA gombaölő hatóanyagot tartalmazó csávázószer a vetőmagra kerülve fertőtleníti a mag felületét, ugyanis számos kórokozó spóra alakban a vetőmag felületéhez tapadva, vagy a maghéj alatt található. Ha nem csáváznánk be a vetőmagot, a vetést követően ezek a maggal együtt kicsíráznának. A talajban a csávázószer közvetlenül a mag körül egy védelmi zónát alakít ki. Ahogy a gyökér elkezd fejlődni, a csávázószer hatóanyaga felszívódik és szétterjed a növényben a gyökértől egészen a kifejlődő levelek csúcsáig. Így a fiatal növény védetté válik a talajból fertőző, a vetőmaggal és a széllel terjedő kórokozók ellen is.
Nem csak a kórokozókról van azonban szó: a kártevők támadása is megállítható, ha rovarölő hatóanyagot tartalmazó készítményt használunk csávázásra. A talajlakó kártevőket a csávázószer védőzóna megakadályozza abban, hogy a gyökereket károsítsák. Egyes rovarölő hatóanyagok felszívódó hatásának köszönhetően pedig a leveleket is megóvhatjuk a szívó és rágó kártevőktől, amelyek azon kívül, hogy a fiatal növényeket károsítják, vírusokkal is fertőzhetik az állományt.

További előnyök

A csávázás az egyik legcélzottabb növényvédelmi eljárás. Csupán kis mennyiségű hatóanyagra van szükség ahhoz, hogy a kelő/csírázó növényt számos kártevő és kórokozó ellen hatékonyan megvédjük. Ez nem csupán gazdaságossági szempontból jelentős, környezetvédelmi szempontból is kedvező, hiszen pl. az állománykezeléssel (permetezéssel) összehasonlítva a növényvédő szerrel érintkező felület a csávázás esetében nagyságrendekkel kisebb. Egy hektár növény permetezésekor 10 000 m2 talaj és a rajta található zöld növényi részek érintkeznek a hatóanyaggal, míg ha csávázással védjük a növényeket, ez kevesebb, mint 1%-ra, vetőmag fajtától függően 60-100 m2-re csökken.

A célszervezeteken (kórokozók, kártevők) kívül a növényvédőszerek más – hasznos élőlényekre gyakorolt hatása is ezáltal minimálisra csökkenthető. Az alkalmazott vegyszer nem tud elsodródni, hiszen a csávázószereket ellenőrzött, zárt, az időjárástól független körülmények között juttatják a vetőmagra. A csávázás ezért az integrált növényvédelem egyik alapeleme.

A csávázás nélkül nincs korszerű növénytermesztés

Napjainkban a csávázás már alapvető növényvédelmi eljárásnak számít. A világ nagy részén ma már elképzelhetetlen, hogy olyan egyszikű növények, mint a rizs, a búza, az árpa, vagy a kukorica, de számos kétszikű haszonnövény esetében is (napraforgó, repce, szója, borsó, gyapot, zöldségnövények, cukorrépa, stb.) vetésekor ne csávázott vetőmagot vessenek el a gazdák. Vegyük például a kukoricában hatalmas veszteségeket okozó Amerikai kukoricabogarat (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) vagy a drótférgeket (Agriotes spp). A drótférgek a csírázó magokat károsítják, kártételük nagymértékben gyengíti a csírázó növényt, vagy akár azok pusztulásához vezethet. Az amerikai kukoricabogár – kártételének mértéke miatt – a „milliárd dolláros kártevő” nevet kapta, hiszen lárvájának károsításából eredően csupán az Egyesült Államokban ezt a nagyságrendet érte el az általa okozott veszteség és az ellene való védekezés értéke. Mindkét kártevő ellen hatékonyan védekezhetünk csávázással, amely védelem a magok elvetésének pillanatától működik.