Szakértelem

Több mint 100 éves tapasztalat

A vetőmag védelme érdekében végzett csávázás és ezzel a vetőmaghoz tapadó és a talajban meglévő kórokozók elleni célzott védekezés a világ egyik legrégibb növényvédelmi eljárása, de ugyanakkor jelenleg a legmodernebb és leginnovatívabbleghaladóbb módszer is.

A kultúrnövények vetőmagját a kórokozók által okozott fertőzés elleni védelem érdekében már az ókorban olyan anyagokkal kezelték, mint pl. a hamu, az olívabogyó törköly, a hagymalé, a sós víz, a glaubersó vagy a trágyalé, sajnos komolyabb eredmény nélkül. Még az igen mérgező arzénvegyületek és a rézgálic sem tudták a fertőzés újból ismétlődő folyamatát eredményesen megakadályozni.

A Bayer csávázószerek sikertörténete

Csávázás régenA XIX. század végén fedezték fel a higanyvegyületeknek a gabonák kórokozó gombái elleni hatását. A csávázószerek területén az ezt követő fejlődés összefonódott a Bayer névvel.

A patikus, Dr. Georg Wesenberg a gyógyszerészeti részleg bakteriológiai laboratóriumának vezetője talált egy olyan klór-fenol-higany vegyületet, amely jó hatást mutatott a kalászosokat fertőző gomba kórokozók ellen, de ugyanakkor nem befolyásolta a kezelt vetőmag csírázóképességét – ez ugyanis súlyos hiányossága volt a korábban vizsgált vegyületeknek.

1914-ben a hatóanyag „Uspulun” néven nedves csávázó szerként kezdték el forgalmazni és ezzel kezdődött meg a Bayer csávázószereinek máig is tartó sikertörténete. Az ezt követő években az Európában tomboló háború ellenére a készítményt kilenc országba exportálták, és használatát 1918-ban Badenben már minden termelő számára kötelezővé tették.

Ezt követik a felhasználóbarát Uspulun valamint a Ceresan száraz csávázószerek, utóbbi a 20-as évek végén váltotta le az Uspulun-t. A vetőmag csávázásban a mércét egészen a közelmúltig ez a hatásában erősebb, de alacsonyabb higanytartalmú utódtermék jelentette.

Az egészség- és a környezet védelme kötelez

A növényvédőszerek egészségügyi és környezetvédelmi vizsgálata a Bayer-nél mindig nagyon fontos szempont volt. Bár szakszerű alkalmazás esetén a higanytartalmú szerek felhasználása a környezet számára nem jelent különösebb veszélyt, a ’70-es évek végén új, higanymentes hatóanyagot tartalmazó készítmények generációja váltotta le a csávázás hőskorában használt termékeket. 1980 óta ezek közül legfontosabb a szisztemikus hatású Baytan, ami újabb forradalmat jelentett a gabona vetőmag csávázásában. A Baytan hatóanyaga felszívódik a vetőmagba és a csírázás után az egész növényben eloszlik a növényi nedvekkel. A Baytan hatásspektruma nem csak az üszögbetegségekre terjedt ki, hanem a csírázó, fiatal, érzékeny növényeknél védelmet nyújtott a széllel terjedő kórokozók ellen is, mint pl. a lisztharmat és a rozsdabetegségek.

Több mint egy évszázados tapasztalat a csávázószerek kutatásában

KutatásAz első forradalmian új Bayer csávázó szer bevezetése óta több mint 100 év telt el. A hatékony csávázó szerek következetes kutatása, kipróbálása és fejlesztése jelentik a sikeres növénytermesztés alapját. Ma a Bayer csávázószer kínálata több mint 15 hatékony készítményt tartalmaz, amelyek minden jelentős kultúrnövénynél lehetővé teszik a betegségek elleni hatékony és gazdaságos védekezést.

A Bayer csávázás mérföldkövei
1914 – 1930: Uspulun, Ceresan®
1930 – 1960: Germisan, Morkit®
1970 – 1980: Mesurol®, Pomteral®, Oftanol® T
1981 – 1990: Baytan®, Sibutol®, Baytan Universal, Mesurol FS
1991 – 2000: Monceren®, Gaucho®, Raxil® S, Arena® C, Landor® CT, Gasur®, Manta® Plus, Akteur®, Chinook®, Ferial® Blé, Ferial® Orge
2001 – 2008: Galmano®, Imprimo®, Montur®, Cropstar®, Amparo®, Poncho®, Redigo Deter®, Ellado®, Prosper®, Redigo®, Bariton®, Scenic®, Lamardor®, EfA®, Atento®
2009-2010: Yunta®, Poncho® Beta, Votivo®, Ilevo®

A vetőmag csávázásánál elegendő csupán egy viszonylag csekély hatóanyag mennyiséggel dolgozni, mivel a növényvédő szer egzakt és irányított hatása közvetlenül a kívánt helyen érvényesül. Ezáltal a kezelendő felület nagymértékben csökken, hiszen ez csak a vetőmag felülete, ami hektáronként mintegy 100 m2. A csávázás az időjárástól függetlenül, zárt, ellenőrzött körülmények között zajlik. Ennél hatékonyabb és környezetkímélőbb kezelés alig képzelhető el. A Bayer számára kézenfekvő volt, hogy a klasszikus kórokozók elleni védekezés mellett a vetőmag csávázásával egyidejűleg a kultúrnövényekre leselkedő egyéb veszélyeket is kiküszöböljék.

Előrelépés a kártevők elleni védelemben is

A Bayer nemcsak a fungicidek, hanem az inszekticidek fejlesztésében is vezető szerepet játszik. 1985-ben az imidakloprid hatóanyag feltalálásával új perspektíva nyílt a csávázószer kutatásban. Ez a melegvérűekre alacsony toxicitású hatóanyag rendkívül hatékony, igen sok szívó és rágó kártevő ellen biztosít védelmet. Amikor a kártevők a növényi nedvekkel felveszik a hatóanyagot, az a rovarok idegrendszerében beleavatkozik az ingerület átvitel folyamatába, ez pedig a kártevő pusztulását okozza. Az 1991 óta a piacon levő imidakloprid már csaknem 120 országban 140 mezőgazdasági és kertészeti kultúrában került engedélyezésre.

A Gaucho 1990 évek elején történő piaci bevezetésével, a Bayer forradalmi újítást vezetett be a kártevők elleni védekezésben. A készítmény alkalmazásával nem csak hatékonyabb védelmet értek el a gazdálkodók, de az adott kultúrákban a betakarítható termésmennyiség is növekedett.

Az imidakloprid hatóanyagot, majd a később kifejlesztett klotianidin (Poncho) hatóanyagot is a növény a gyökéren át veszi fel és egészen a levelek csúcsáig szállítja, ahol a szívó és rágó kártevők táplálkozás után a felvett szertől elpusztulnak. A talaj ökoszisztémája a permetezés negatív hatásaitól érintetlen marad. A szer a hasznos rovarokat, mint pl. a katicabogár, a futóbogarak, a közönséges fátyolka valamint a pókokat megkíméli,mivel csak azokat a rovarokat pusztítja el amelyek a vetőmagon, a csírázó vagy a fiatal növényeken táplálkoznak.

A modern formulációk kielégítik a vetőmagüzemek által támasztott magas követelményeket

Mivel a csávázást kis mennyiségű hatóanyaggal végezzük, az optimális eredmény eléréséhez nélkülözhetetlen a megfelelően tapadó és a vetőmag felületén a lehetőség szerint egyenletes eloszlású csávázószer bevonat. A vetőmag minősége és az alkalmazástechnika mellett a termék formulációja is fontos szerepet kap.

A leggyakrabban alkalmazott csávázószer formulációk a por (DS), a folyékony szerves oldószeres (ES) és a folyékony szuszpenzió (FS). Bár a por alakú csávázószer alkalmazása egyszerű és a hőmérséklettől független, hátránya azonban, hogy nagy porképződéssel és elsodródási veszteséggel jár, ami a nedves csávázással szemben főként ott jelent problémát, ahol rövid idő alatt nagy mennyiségű vetőmagot kell kezelni.

A folyékony szerves oldószeres csávázószerek szerves oldószerben oldott, azonnali felhasználásra alkalmas termékek. Előnyük a könnyű és pontos adagolhatóság, a pormentes alkalmazás és jó, illetve igen jó tapadásuk a vetőmagon. Problémát jelent a magas oldószer tartalom, ami nem teszi lehetővé a vízzel való hígítást és különleges csávázási technológiát tesz szükségessé. Emellett fennáll a veszélye annak, hogy az oldószer agresszívan hat a vetőmagra és a magok csírázó képességét csökkenti.

„Vizes csávázás” – a Bayer fejlesztése

Bayer következetesen dolgozott egy pormentes, vízalapú, kevés oldószert tartalmazó, felhasználóbarát szerforma kifejlesztésén. Ennek az eredménye lett a különösen felhasználóbarát, vízalapú folyékony szuszpenziós formuláció. A szuszpenzió a hatóanyagot igen finomra őrölve - többnyire kristályos alakban - vízzel összekeverve iszapos formában tartalmazza. A felhasználás során sem por, sem oldószergőz nem keletkezik. A szer jól adagolható tetszés szerint hígítható és kitűnően tapad és a csávázás után a vetőmagon egyenletes szereloszlás figyelhető meg. A gépek és a készülékek tisztítása egyszerű, vízzel történik így ezek a termékek semmiféle anyagot vagy berendezést nem károsítanak. Emellett az FS formuláció alkalmazásakor a fungicidek jól keverhetők az inszekticidekkel.

Az FS formulációval sikerült egy magas követelményeket kielégítő csávázási technológiát megvalósítani. A Bayer-nek a vetőmag csávázáshoz gyártott legtöbb terméke ebben a korszerű formulációban kapható és a kidolgozott csávázási technológiával mint ökonómiailag, mint ökológiailag a legjobb csávázási minőség és a legnagyobb hatékonyság érhető el.

Minden felhasználónak a megfelelő készítmény

Jó minőségű vetőmag, szakszerű csávázás és jó minőségű csávázószerek – ezek biztosítják a jó termést és ezzel elősegítik a legjobb üzemi eredmény elérését. A Bayer már régóta a termelők kompetens partnere, értékes csávázószerei mellé know-how-t is biztosít, ami garantálja a vetőmag legmagasabb szintű védelmét.

A növényvédelmi program keretében a növényeket kímélő, a betegségek elleni célzottan elvégzett kezelésekhez a Bayer széleskörű szolgáltatást is nyújt: csávázási szakemberekből álló hálózata révén segíti a termelőket a csávázás minőségi vizsgálatában, a csávázóberendezések technikai ellenőrzésében és az üzemi méretekhez, struktúrához, valamint az egyéni igényekhez igazodó receptek és csávázási technikák kiválasztásában is.